Hírek

A konferencia központi eleme a Fenntartható Térségi Mobilitási Terv bemutatása volt, amit a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszból (TOP Plusz) valósítanak meg, 120 millió forint európai uniós támogatással. A 2023 nyarán indult projekt célja, hogy ne csak megnevezze, mire van szükség közlekedési szempontból a Balaton körül, hanem azt is feltérképezze, hogy milyen kormányzati döntések segíthetik ezek megvalósulását.

A résztvevőket dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere, a Tanács elnöke köszöntötte elsőként, kiemelve, hogy a Terv egy stratégiai iránytű lesz a Balaton számára. Köszöntőjében a Tanács társelnöke, Czunyiné dr. Bertalan Judit területfejlesztésért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy eddig legfőképpen turisztikai szempontú megközelítés jellemezte a térség fejlesztéseit, a Terv most új irányként teret ad a balatoni mindennapoknak is.

Miért fontos, hogy térségben gondolkodjunk?

A konferencia egyik legfontosabb gondolatát dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter fogalmazta meg: „rajtunk kívül mindenki egységes térségként beszél a Balatonról”. Ez a mondat rávilágít arra, hogy míg kívülről gyakran homogén üdülőparadicsomként tekintenek a Balatonra, addig a valóságban jelentős különbségek vannak a keleti és nyugati medence lehetőségei és elérhetősége között. Hangsúlyozta, hogy a mobilitási kérdések eddig fővárosi szemmel kerültek napirendre – például: „Hogyan juthatunk le a leggyorsabban a Balatonra?” –, miközben az itt élők napi szintű közlekedési problémái ritkábban kerültek fókuszba. A keleti medence Budapest irányába gravitál, míg a nyugati part fejlődéséhez még hiányzik egy hasonlóan erős vonzásközpont. Ennek ellensúlyozására fontos lépésként említette Zalaegerszeg gyorsforgalmi bekötését a 76-os út fejlesztésén keresztül, amely segíthet dinamizálni a nyugati medence gazdasági lehetőségeit. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a fejlesztéspolitika hangsúlya a jövőben nem kizárólag az egyes településekre, hanem egyre inkább a térségi szintű gondolkodásra helyeződik át. Ezért is jelentős előrelépés, hogy a Mobilitási Terv és a hozzá kapcsolódó fejlesztéspolitikai célok a térségi gondolkodást erősítik. A konferencián az is elhangzott, hogy a magyar az Európai Unión belül a harmadik legnagyobb arányban ingázó nemzet – vagyis az életminőséget nagymértékben befolyásolja, milyen gyorsan és hogyan jutunk el A-ból B-be. A Balaton körül ez különösen igaz, hiszen az északi part vasúti fejlesztései még nem érték el azt a szintet, amit a déli parton. Éppen emiatt nagy remények övezik az IKOP Plusz Éves Fejlesztési Keretében megjelent balatoni körvasút tervét. A körvasút – hasonlóan a budapesti 2-es villamoshoz – egyszerre lehet turisztikai attrakció és praktikus közlekedési eszköz, amely a munkába járás és az iskolai közlekedés terén is megnyitja egymás felé a térség településeit. Záró gondolatként a miniszter még egyszer kiemelte: a mobilitási feltételek javulása könnyebbé teszi az itt élők életét. Ennek a kulcsa pedig az, ha térségen belül járjuk körbe a megoldást, nem Budapestről.

Mobilis, rugalmas és tudatos Balaton

Themis Christophidou, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai főigazgatója videóüzenetében kiemelte: olyan helyen élni, ahová mások nyaralni járnak, egyedi mobilitási kihívásokat jelent. Az Európai Bizottság ezért támogatja a Terv „mobilis, rugalmas és tudatos Balaton” vízióját. Elmondta, hogy az Európai Unió kohéziós politikája nyitott a térségi sajátosságokra reagáló kezdeményezésekre, és a 2021–2027-es időszakban is várhatóak beruházások – különösen a vasútállomások modernizálása és a kerékpáros infrastruktúra terén.

Fejlesztési pozícióba került a Balaton, mint térség

A támogatói oldal képviseletében Stefán László, a Nemzeti Fejlesztési Központ TOP Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztályának vezetője adott elő. Elmondta: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet mindig is küzdött azzal, hogy nem közvetlen támogatási kategóriaként jelent meg a fejlesztéspolitikában – jellemzően regionális vagy vármegyei keretek között kezelik. Ezzel a támogatóra is hárult feladat: meg kellett találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel megvalósíthatók a Fejlesztési Tanács által fontosnak tartott projektek, hogy a Balaton térségként is fejlesztési pozícióba kerüljön. Az aktualitásokról szólva hozzátette: idén lehetőségük lesz arra, hogy a fel nem használt uniós maradványforrásokat újra meghirdessék, ami ezt a térséget is érinti majd. A konferenciát számos további gondolatébresztő előadás gazdagította, amelyeket többek között a MÁV és a BAHART vezetői, illetve a fejlesztéspolitikával és közlekedési infrastruktúrával foglalkozó szakértők és kutatók tartottak. A konferencia üzenete világos: a fejlesztéspolitikának olyan közlekedési projekteket kell támogatnia, amelyek a nyaralók mellett a helyben élők igényeit is prioritásként kezelik.